|
előszó leírás emulátorokhoz videojáték történelem gépek: Atari Commodore Sega Nintendo egyéb konzol egyéb számitógép IBM PC legjobb játékok: commodore 64 gameboy nintendo (NES) szuper nintendo master system game gear MegaDrive MegaCD 32X egyéb Linkek: videók linkek |
|
1949-ben megépült az EDVAC. Ezen a gépen Neumann János is dolgozott, tőle származik az az ötlet, hogy a programot és az adatokat is ugyanazon a memóriahelyen tárolják. Az adatbevitelre egy írógépre hasonlító szerkezet szolgált, az adatok kiírására nyomtatót használtak.
Az egyetemeken kutató mérnönök kifejlesztették az első számitógépes játékokat, illetve demonstrációkat abból a célból, hogy a nyilt napokon, bemutatókon valami érdekes dolgot tudjanak mutatni a látogatóknak. 1958-ban elkészítették a Tennis For Two nevű játékgépet.
Később egy kutató labor IBM nagygépein tünt fel a Bauncing Ball nevű játék, mely végülis csak egy demonstráció volt, amiben egy labda pattogott a képernyőn. A programnak sikere volt, a látogatók órákig bámulták ahogy a labda pattog a képernyőn.
Szintén demonstrációs program volt a Mouse in the Maze nevű program, mely valamennyire interaktív volt, a "játékos" egy labirintust tervezhetett, sajtokat rakhatott le, melyet egy gép által irányított stilizált egér összeszedett.
|
1962-ben megszületett a Spacewar nevű játék (Steve Russel programozta). Ebben két űrhajót irányíthattunk a csillagokból álló háttér előtt, és a cél a másik űrhajó kitorpedózása volt. A játékhoz egy irányítót is készítettek, egy "ős joystick"-ot, így kényelmesen lehetett játszani. A játék hálózaton keresztül terjedt el, és később adtak egy játékot minden vásárolt NEC géphez. A játék hatalmas sikert aratott, később az IBM megtiltotta az alkalmazottainak hogy munkaidőben játszanak. Steve Russel nem kért pénzt a játékért, csak később döbbent rá, hogy milyen lehetőségek voltak benne.
Egy Ralph Baer nevű tévékészülék tervező már az ötvenes évektől gondolkodott az ötleten. 1966-ban sikerült megoldania az elméleti problémát, és papíron megtervezte az első tévére köthető videojátékokat.
Baer elkezdett dolgozni a találmányán és 1968-ban készült el az első működőképes készülék.
Első játéka egy CHASE GAME nevű játék volt, amiben két fehér pont üldözte egymást a képernyőn.
|
A televíziókat gyártó MAGNAVOX cég szerződtette Baer-t és elkészítették a prototípus egy finomabb verzióját. A gépnek az ODYSSEY nevet adták és 1972-ben adták ki. 10 különböző játékot tartalmazott, mindegyik játékhoz adtak egy színes fóliát amit a televízió képernyőjére kellett felhelyezni, ez szolgált a játék "hátterének", ezzel javították a grafikát.
|
Nolan Bushnell elkészítí a Computer Space nevű játékot (a Spavewar egy változata), ezt megvásárolja a Nutting Associates cég és 1971-ben 1500 példányban elkészítik a világ első pénzbedobós játéktermi gépét. A játékot ma is kipróbálhatjuk, csak le kell töltenünk a Computer Space Simulator programot. Több cég is készített ezután játékgépet, de egyik sem volt kiemelkedően sikeres. (A Computer Space játék irányítása például bonyolult volt, mint látható a középső képen, nem volt joystick hozzá.)
|
1972, Nolan Bushnell megalakítja az ATARI céget (500 dolláros alaptőkével). Felvette Al Alcorn-t játéktervezőnek, aki kifejlesztette a PONG játékot. Készítettek egy prototípust és beállították a helyi presszóban. Ez egy igazi játéktermi gép volt, pénzérmék bedobása után lehetett játszani. A gép tetszett a közönségnek, így béreltek egy gyárépületet és elkezdték sorozatban gyártani. Naponta 100 gépet gyártottak, és csak az Egyesült Államokban 10.000 PONG gépet rendeltek. A PONG az 1973-as év nagy sikere volt.
A gép sikeres volt. Az ATARI egyre több játéktermi játékot kíszített (például 1974-ben a TANK nevű játékot).
|
Az ATARI sikeres volt. Úgy gondolták, hogy elkészítik a PONG otthon játszható verzióját. Ez 1975-ben el is készült. A prototípust bemutatták a megrendelőnek, aki 150.000 darabot rendelt a gépből, ezek 1975 karácsonyára kerültek a boltok polcaira.
Ezután Ralph Baer beperelte az ATARI-t, mivel ő előbb "találta fel" a videojátékokat, a tévére köthető videojátékot (be is jegyezte a szabadalmi hivatalba), illetve a sikeres PONG játék nagyon hasonlított egy általa korábban készített tenisz játékra. 4 évig tartó egyezkedés után az ATARI megállapodott vele és jogdíjat fizettek neki.
|
A játéktermi játékok egyre nagyobb teret hódítottak a világon, az ATARI-n kívül számos konkurens cég volt a piacon (SEGA, MIDWAY stb).
1978-ban a TAITO cég kiadta japánban a SPACE INVADERS című játékot ami óriási sikert aratott. Az ATARI hogy felvegye a versenyt kifejlesztette saját űrjátékait (1979 -LUNAR LANDER, 1980 -CENTIPEDE, ). Az ATARI mérnökei egy új technológián dolgoztak, a vektorgrafikán, ennek eredménye az 1979-es év nagy sikere az ASTEROIDS, amit a BATTLEZONE követett 1980-ban. 1979-ben megjelent a GALAXIAN, ami a SPACE INVADERS továbbfejlesztése, színes, tele van hangeffektekkel, és az ellenfelek nemcsak kötött alakzatban masíroznak jobbra-balra, hanem kirepülnek a helyükről, megtámadják a játékost.
1980-ban megjelent a SPACE INVADERS 2, amiben két játékos küzdhetett az idegenek ellen.
A játéktermek aranykora volt ez.
A szülők, politikusok aggódtak a játéktermek rossz hatása miatt. Az ATARI mérnökei már 1975-től dolgoztak egy új rendszeren, melyen kényelmesen lehetett videojátékokat játszani otthon.
1977-ben került a boltok polcaira a VIDEO COMPUTER SYSTEM, ismertebb nevén az ATARI 2600. Ebben beépített jétékok voltak, de volt rajta kazetta csatlakozó (cartridge), így a később fejlesztett játékokat csatlakoztatva azokkal is játszhattunk.
|
Az ATARI folyamatosan készített játékokat a géphez, megvásárolta a SPACE INVADERS elkészítésének jogát is. Emelett olyan játékok jelentek meg a gépre, mint a PAC MAN, vagy a PITFALL (ami a legelső platformjáték volt).
Az ATARI új vezetőséget kapott, akik nem a legjobban vezették a céget. Több tehetséges mérnök elhagyta a céget, saját céget alapítottak és két évi jogi procedúra folytán megszerezték a jogot hogy ők is készítsenek játékokat az ATARI gépére. Ennek sajnos az lett az oka, hogy sok cég szállt be az üzletbe a profit reményében, de gyorsan legyártott, rossz minőségű játékokat adtak ki, amiket a közönség nemakart megvásárolni. Ennek következtében a számitógépes játékok piaca összeomlott. A cég veszteséges volt, a részvények árai zuhantak.
1984-ben az ATARI-t eladták és a számitógépes játék piacot "halottnak" tartották.
Ebben az időben már több olcsó személyi számitógép volt elérhető a piacon (például: ZX80-81, Spectrum, Commodore Vic20, Commodore 64), így a játékfejlesztés célpontjai ezek a gépek voltak. Illetve a játéktermi gépek piaca is virágzott.
A japán NINTENDO cég hagyományos kártyajátékokat gyártott. Amikor látták a videojátékok sikerét akkor átálltak videojátékok (játékteri gépek) gyártására.
Egy idő után a NINTENDO létrehozott egy amerikai kirendeltséget. Ki akarták venni a részüket az amerikai piacból, ezért megjelentették amerikában a japánban már sikeres RADAR SCOPE játékot (1980). Amerikában ez a játék megbukott.
Felkérték a japán anyacéget, hogy készítsen helyette egy másik játékot. A cégnél egy mérnök sem volt szabad, ezért megkérték a fiatal munkatársat SHIGERU MIYAMOTO-t, hogy tervezzen egy játékot. MIYAMOTO-nak az az ötlete támadt, hogy a videojáték miért ne hasonlíthatna egy filmhez, miért ne lehetne története? Készített egy egyszerű történetet, majd elkészítette játékát, melynek címe: DONKEY KONG.
|
Amikor az amerikai részlegnél meglátták a játékot akkor azt gondolták, hogy az anyacégnél megőrültek. Féltek a gép fogadtatásától, ezért próbaként beállították egy presszóba. Másnapra kiderült, hogy amíg a presszó üzemelt szinte végig játszottak a géppel. Ez meggyőzte az amerikai céget.
1981-ben a DONKEY KONG nagy siker volt a játéktermekben (a cég az első évben egyedül ezzel a játékkal 100 millió dollárt keresett). (a játék főszereplője JUMP MAN)
1985. A NINTENDO bejelentette, hogy egy új otthoni játékgépet vezetnek be az amerikai piacra. Ez volt a NES azaz a Nintendo Entertainment System. Mivel sok amerikai cég épphogy kilábalt az ATARI gépével megélt válságból, úgy gondolták hogy a Nintendo cég megőrült.
|
A Nintendonak azonban volt egy "titkos fegyvere". MIYAMOTO új játékával a SUPER MARIO BROS-al új korszakot nyitott a videojátékok történetében. A DONKEY KONG játék főszereplője (JUMP MAN) egy MARIO nevű olasz vízvezetékszerelőként tért vissza a játékban. A játék világa csodálatos volt, mintha egy mese főszereplője lett volna a játékos. A játék és a két folytatása a legnépszerűbb játékok egyike lett.
1987-re az NES a világ legkeresettebb játékgépe lett.
MIYAMOTO ekkor bemutatta legújabb játékát, melynek címe: ZELDA. Ez a játék teljesen új koncepcióra épített. A játékos lépésről-lépésre fedezhette fel a világot amibe csöppent, új képességekre és eszközökre tehetett szert.
Időközben új cégek is beszálltak a videojáték piacba. Legismertebb a SEGA, aki 1983-ban kiadta a MARK 1-et (SEGA GAME 1000), majd 1985-ben a MARK 3-at (MASTER SYSTEM), mely konkurenciát jelentett a Nintendonak.
1987-ben megjelent a PcEngine (turbografx 16), amely japánban a MegaDrive és Snes mellett a harmadik gép amely uralta a piacot.
|
1989-ben a SEGA kiadta a MEGA DRIVE nevű játékgépét, amelyel óriási előnyt szerzett. A gép a játéktermek szinvonalát hozta az otthonokba, a SEGA sikeres játéktermi játékainak mind elkészült a konverziója a gépre.
1990-ben az SNK kiadta a NEO GEO nevű otthoni gépet, amely a játéktermi gépének otthoni verziója volt. Hihetetlen minőséget produkált. Csak japánban terjedt el. (elég drágák voltak a játékok hozzá.)
1991-ben a Commodore kiadta a CDTV nevű konzolt, de megbukott a gép. Sokáig nem tudták gyártani, amikor pedig megjelent a boltokban addigra elavult lett.
|
1991-ben a NINTENDO is kiadta új gépét, a SUPER NINTENDO-t. Európában és amerikában a MegaDrive és a Super Nintendo volt az a két gép amely a piacot uralta.
1992/93-ban megjelent a Commodore CD32, amely az első 32bites, CD-s játékgép volt. Ismert volt, de nem volt olyan nagyon sikeres. Nemvolt rá olyan program ami igazán bizonyította volna a gép erejét. A MICROCOSM nevű játékot reklámozták nagyon, de az csak egy egyszerű lövöldözős játék volt, a többi játék meg szinte teljesen megegyezett az eredeti AMIGA verzióval.
1994-ben megjelent a Panasonic 3DO. A gép nagyon drága volt, a rákészült programok sem voltak olyan nagy számban úgyhogy nem terjedt el tömegesen.
|
1994-ben megjelent az ATARI JAGUAR amely egy 32/64 bites gép volt. A paraméterei jók voltak, de kevés cég fejlesztett rá játékot, és igazán nem jelent meg rá olyan játék, amely meggyőzte volna a vásárlókat (elég kevés játékot adtak ki hozzá).
1994-ben a SEGA kiadta a 32X nevű kiegészítőt, amivel a MegaDrive képességeit lehetett növelni (több szín, jobb hang, 3D-s grafika). A gépre elég kevés játék készült el, végülis megbukott, mert a vásárlók már inkább a Saturn és a PSX vásárlása mellett döntöttek. Ennek következtében kevés játék jelent meg rá, azért néhány játékot érdemes megnézni.
1995-ben megjelent a SONY PLAYSTATION, ami hatalmas sikert aratott (és legyőzte az összes konkurens gépet). (A sikerhez hozzátartozott, hogy a játékok könnyen másolhatóak voltak.)
1995-ben a SEGA kiadta a SATURN nevű gépet, amely a PLAYSTATION-al vette fel a versenyt. A gép sajnos ( kicsit) gyengébb volt mint a PSX, kevesebb fejlesztő is fejlesztett rá, így nem tudta állni a versenyt.
|
1996-ban a NINTENDO kiadta új gépét, a NINTENDO 64-et. Ez technikailag picit talán jobb volt mint a PSX, de sajnos sok gyengébb játékot is kiadtak rá, illetve kártyás gép volt aminek köszönhetően a játékok drágábbak voltak mint a PSX játékok, nem lehetett másolni a játékokat, a tárolókapacítása is kissebb volt illetve előre felvett átvezető animációk tárolására nem volt alkalmas (játék közben nem voltak filmszerű animációk). Ehhez jön, hogy SONY jobban megtudta győzni a fejlesztőket, hogy az ő gépére készítsenek játékokat. A gép azért nem bukott meg, csak második helyre szorult.
1999-ben a SEGA kiadta a DREAMCAST nevű gépét. A gép nem volt rossz, de miután megjelent a PLAYSTATION 2 azzal már nem tudta állni a versenyt, főként azért mert nem jelent meg rá annyi játék.
2000-ben megjelent a PLAYSTATION 2, amely nagy sikert aratott (és még ma is népszerű).
|
2001-ben a MICROSOFT cég is beszállt a videojáték piacba és kiadta az X-BOX nevű játékgépét.
2001-ben megjelent a NINTENDO új gépe, a GAME CUBE.
2006-ban megjelent az X-BOX 360.
2007-ben megjelent a PLAYSTATION 3.
2007-ben megjelent a NINTENDO Vii.
A hordozható gépek piacát a Sony PSP és a Nintendo DS (és Gameboy Advance) uralja Amerikában és Európában. (távolkeleten vannak még más cégek és hordozható gépek is.)
Jelenleg az X-BOX 360, a PLAYSTATION 3 és a NINTENDO Vii verseng a piacon.
A PlayStation 3 a legerősebb hardver, de drága a gyártása -illetve lefelé sajnos nem kompatibilis. A Nintendo Vii a leggyengébb, de a speciális irányítónak és a családi (gyerekbarát) játékoknak köszönhetően mégis nagyon sikeres gép. Az X-Box 360 szépen el van magának.
A PlayStation 2 is szépen tartja magát, nagyon nagy programkínálattal rendelkezik és manapság is sokat vásárolnak belőle, 2007-ben is kijött a Sony egy új típussal, szóval még látnak benne fantáziát.